Rólunk

A Csabagyöngye Kulturális Központ hat telephelyen működő integrált közművelődési intézmény. 6100 m²-es központi épületegysége az Agóra-program keretében 2013 januárjában nyitotta meg kapuit. Emellett három lakóterületi közösségi ház, illetve a Schéner Mihály mesevilágát idéző kreatív alkotóközpont és a Munkácsy Mihály nevét viselő emlékház tartozik még az intézményhez.

A központi épület elődje az 1969-ben átadott ifjúsági és úttörőház volt, mely a hetvenes évek közepétől látott el általános művelődési otthoni feladatokat, s amely a rendszerváltás után vette fel az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör nevet, s vált a térség meghatározó közművelődési intézményévé. A Munkácsy Emlékház 1998-ban került az intézményhez, míg a nemrég a városi turisztikai egyesülethez átkerült Tourinform Irodát 1999-ben hozta létre telephelyként a Ház és gondozta 16 évig.

Az Agóra program racionalizálisi kötelezettségei kapcsán a Csabai Ifiház –  mint központ – irányításával 2010. január 1.-én létrejött a Békéscsabai Kulturális Központ, melyhez a további korábbi három egység, mellett, telephelyeként kapcsolódott a Mezőmegyeri Arany János Művelődési Ház, a Lencsési Közösségi Ház, a Meseház és az újonnan épített Jaminai Közösségi Ház is. A kapcsolódott kisházak elsősorban lakóterületi feladatokat látnak el.

  1. januárjában az új multifunkcionális közösségi központ átadásakor az intézmény-együttes neve Csabagyöngye Kulturális Központra módosult.

2015-ben gondozásra megkapta az intézmény az Emlékház melletti védett parkot, mely korábban egy évszázadig a kúria kertje volt, 2016-ban pedig felújításra a város legrégebbi, még álló lakóházát, a Molnár-házat.

Tevékenységi mutatóink szerint éves átlagban 1000 alkalom fölötti a 75 fős részvételnél nagyobb események (fesztiválnapok, rendezvények, társasági alkalmak)[1] száma, míg a nálunk működő közösségek száma 125 körül mozog.

Éves összesített látogatottságunk átlagosan 300.000 főre tehető. Ebből a helyi látogatók 72 %-ot jelentenek, míg a vonzáskörzetre 18, a távolabbról érkezőkre 10 %-ot számítunk.

  1. A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG ALAPJAI

Alapító Okiratában meghatározott alaptevékenységei alapján a Kulturális Központ „biztosítja a társadalmi igényekhez, a helyi sajátosságokhoz, az élet- és munkakörülményekhez és az életkorhoz igazodó művelődési tevékenységekhez szükséges feltételeket. Ösztönzi és elősegíti a közösségi és egyéni művelődést, ismeretszerzést, az alkotó tevékenység kibontakozását. Közreműködik a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, a művészeti alkotások bemutatásában és befogadásának elősegítésében.” TEÁOR száma: 9329, azaz a besorolása szerint „máshová nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység” a feladata.

A magas színvonalú szakmai munka megőrzésének biztosítása, az élményszerűségnek a látogatók számára történő garantálása két pilléren nyugszik. Az egyik a tervszerűség és a folyamatok szabályozása, a másik a kulturális tartalomfejlesztés és a minőségközpontú munka összhangja. Eredményük a garantált színvonalú, intézményi jellegzetességekkel, sajátságokkal beazonosítható élmény.

A Kulturális Központ folyamatmenedzsment formájában, az igazgatásában és szakmai vezetésében résztvevők irányításával megtervezi, tudatosan menedzseli és fejleszti eljárásrendjét, munkafázisainak összehangolását partnerei, látogatói teljes körű elégedettségének elérése, valamint a számukra nyújtott értékek növelése érdekében. A működéshez kapcsolódó folyamatok rendszere az Intézményi Stratégiában és szabályzat-gyűjteményben rögzítettek; útmutatóul szolgálnak a munkafolyamatok elvégzésének mikéntjére, „önjáróvá” teszik a szervezeti egységeket és megkönnyítik az ellenőrizhetőséget, világosan definiálják az adott lépésekért, döntésekért felelős kollégákat, megkönnyítik a szervezeti egységek, munkatársak közötti kommunikációt, elősegítve a hatékonyabb munkavégzést, lehetőséget adnak a folyamatok tárgyszerű újragondolására és a hatékonyság javítására.

A folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése az intézmény egészére kiterjed. Gyakorlatunkban a minőségfejlesztő munka alapja, hogy az előző időszak munkafázisainak tapasztalataiból levont és rögzített következtetések, és az intézmény által elért eredmények minden esetben a folyamatok továbbfejlesztését kell, hogy szolgálják.

A kulturális tartalomfejlesztő munka sokoldalú, kreatív rendszerek építését, összehangolását jelenti a kulturális   alkotótevékenységek, a kulturális örökség megőrzése és védelme, és a kultúraközvetítés terén egyaránt.

A tartalom megjelenését a márka, brand, az ahhoz köthető élmény, flow, és az optimális esetben mindezekből kifejlődő márkahűség, identitás fogalomrendszerével írjuk körül, ahol a brand egy jellemző, egyéni arculat kialakítását, az arculat mögött pedig egy karakteres működést jelent, illetve megköveteli a funkciók minőségi betöltését, – az élményszerűség , a „beazonosulás” pedig potenciális közönségünk rendszeres érdeklődővé, látogatóvá válását.

A márka, a brand működésének feltétele az alkalmasság, az élményé a minőség, – a hűség, az intézményhez való kapcsolódás pedig csak a közösségekre és az egyénekre szabott hozzáférhetőség biztosításával érhető el.

Az alkalmasság a pozicionálás és a beazonosíthatóság feltétele, melynek egy Agóra-típusú intézmény vonatkozásában alapkérdése a funkcionalitásmultifunkcionalitás párhuzama. A közművelődés önmagában is egy multifunkciós tevékenység, ezért színtereink és technikai felszereltségünk működtetése során kiemelt figyelmet fordítunk a sokrétű kihasználhatóság lehetőségeinek megteremtésére, működőképességének biztosítására, fenntarthatóságára.

A magas minőség garanciája az intézményben 2009 óta működő minőségfejlesztési rendszer. Minőségirányítási rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy biztosítsa tevékenységeink kiváló, az ügyfeleink, vendégeink elvárásait meghaladó szintjét, és az ezen igényekhez kapcsolódó követelmények magas fokú kielégítését, a szakmai kihívásoknak való megfelelést.

Munkatársainktól elvárjuk, hogy tevékenységükkel szolgálják a megfogalmazott minőségcélok megvalósulását, és javaslataikkal segítsék minőségirányítási rendszerünk folyamatos javítását. Elemeiben ez a színvonalas, rendezett körülményeket, a szakmai felkészültséget és kiváló szervezői munkát, illetve a minőségi produktumok értékorientált programok, igényes közösségek működését jelenti.

A hozzáférhetőség mindenki számára nyitott tereket, széles körű közönségkapcsolatokat, a szolgáltatások minél szélesebb spektrumának egy helyen történő elérhetőségét, átláthatóságot és átjárhatóságot, „alacsony küszöbök”-et, akadálymentesítést épületben, tudásmegosztásban és lelkiekben egyaránt. Beleértve ebbe az árképzést éppen úgy, mint a hátránnyal élők segítését, vagy a programok, szolgáltatások területi kiterjesztését, „házhozszállítását” – jegyárkedvezmények, belépődíj-mentesség, segítőprogramok, internetes jegyértékesítés, lakóterületi rendezvények formájában.

  1. TUDÁS – ÉLMÉNY – KÖZÖSSÉG – ALKOTÁS

Az Agóra-program alapfunkciói közül három – a képzési funkciók – élmény funkciók – közösségi funkciók – egy csoportot alkot, míg a negyedik feladatot, a területi szolgáltatásokat külön kell vizsgálnunk.

A fenti három alapfunkció közös pontokat rejt, hiszen – bár különböző intenzitással – a többi is komplex módon áthatja a másikat, megtalálható benne. Ez a komplexitás, a funkciók következetes végrehajtása eredményeként tevékenységünk alapfogalmává vált.

A komplex folyamatok eredményeinek, az élményeknek és a megszerzett tudásnak vonatkozásában felmerül a további felhasználás, az „újrahasznosítás” igénye, melynek értelmezésünkben a kreativitás a kulcsfogalma.

Ezek a komplexitást hordozó kultúraépítő funkciók folyamatos kölcsönhatásaik során törvényszerű, hogy eredményezzenek kreatív szakaszokat is. Ezek az alkotói teljesítmények munkánk legfontosabb eredményei közé sorolhatók, a komplexitás és a kreativitás pedig, mint működésünk kulcselemei, a teljességre törekvő tevékenység és a folyamatosság biztosítékai. Mi az alkotás szóval aposztrofáltuk a magunk számára a fenti összefüggések eredményét, bízva abban, hogy hosszú távon az alkotás maga, a másik háromhoz hasonló alapfunkciónkká válhat.

A funkciók beazonosításához az Agóra-projekt kiírása tehát fontos támpontokat adott, nem véletlen, hogy a békéscsabai szakmai program tartalomfejlesztési munkái is a TUDÁS – ÉLMÉNY – KÖZÖSSÉG – ALKOTÁS gondolatkapcsolat köré épültek, s képletesen ennek a négy fogalomnak az együttesében tárolhatjuk dolgaink lényegét, mint ahogy annak idején féltett kincseiket, a Bibliát, a Tranoscius-t, a termőföld papírjait és a leveleiket tartották a csabaiak a kis faliszekrényben, a TÉKÁ-ban.

  1. A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG

Szakmai működésünk gerincét tehát az Agóra-program alaptételei a képzési funkció, az élmény funkció, illetve a közösségi funkció képezik, klasszikus konstellációban ez a tengely a rendezvényszervezés és a közösséggondozás kettősségén alapszik, melyet az intézmény közéleti szerepvállalása teljesít ki.

Rendezvényszervező munkánkat hagyományos programsorozataink, fesztiváljaink kínálatára fűzzük fel. Az év a Magyar Kultúra Ünnepével és Közösségi Gálánkkal indul. Ezt a Csabai Farsang, majd Munkácsy születésnapjához köthető programok követik. Márciusban a Békéscsabai Tavaszi Fesztivál programsorozata vár ránk, benne a koncertek, kiállítások között a „Csak tiszta forrásból” fotópályázat és a Kisnemesi Otthonok Találkozója. Áprilisban a kétévente sorra kerülő SCHERZO, az amatőr musicalszínpadok fesztiválja, májusban a 100xszép Fesztivál és a hozzá kötődő gyermeknap eseményei következnek. Júniusban, a Scherzo váltóéveiben, az Erkel Sándor Kórusfesztiválra, majd a Múzeumok Éjszakájára kerül sor, s július első felében új kezdeményezésünkre, a Big Band Találkozóra. Ebben az időszakban indulnak táboraink, melyek száma rendszerint megközelíti a húszat. Július közepén kezdődik a 40-45 programnapból álló Főtéri Nyár sorozata, koncertekkel, táncbemutatókkal, gyermekelőadásokkal, kiemelve a Fröccsöntő Hétvégét a Csaba gyöngye szőlő szüretjével, a ZENIT nemzetközi fúvószenekari találkozó koncertjeit és az augusztus 20-hoz köthető ünnepi programokat.

Szeptember végén az „Itthon vagy! Magyarország szeretlek!”-hétvégén  Szent-Mihály napi Csabaiságok címmel gyűjtjük csokorba a helyi hagyományokra épülő Kiskörös-parti halfőzőversenyt, a megyeri birkafőzést, a Meseház Boldogságbetakarító Ünnepét. Ez idő tájt kezdődik a Garabonciás Napok mely az ország egyik legnagyobb diákrendezvénye, majd október 1., a Zene Világnapja és Advent első vasárnapja között zajlik az Őszi Művészeti Hetek programsorozata nívós koncertekkel, irodalmi programokkal, a Csabai Szalon kiállításával és a lencsési Digiporáma-fesztivállal. Decemberben előbb a Mikulásfesztivál, majd az ünnepi programok sokasága következik életünkben. Házaink mind az adventi időszakban, mind a két ünnep között számtalan rendezvénnyel járulnak hozzá a város ünnepi hangulatához, a Lencsési Közösségi Ház András napi kolbászparádéjától a Meseház betlehemi jászolán és a megyeri teaházon át a több helyszínes szünidei játszóházakig.

Az intézményünkhöz köthető közel száz fesztiválnap és XL-es rendezvény mellett nagy számban biztosítunk helyet és lebonyolítási kapacitást más szervezeteknek is. Népszerű új „iparágaink” a konferenciák és szakkiállítások rendezése, illetve az esküvőszervezés. Művészeti tárlataink, s a hungarikumok világához köthető kiállításaink száma meghaladja az ötvenet.

Közösséggondozó tevékenységünk centrumában a színvonalas tartalom és az otthonos környezet áll. Intézményünkben átlagosan 120-130 kiscsoport tartja összejöveteleit, melyeknek egynegyede önálló jogi személyiségű, néhányuk önkéntes társulás, a többi a Kulturális Központ fenntartásában áll. Alkalmaikon közel másfélezer, társas együttlétre, közös munkára, alkotásra vágyó látogató tölti nálunk rendszeresen szabadidejét. A közösségek fele a megyeri, jaminai, lencsési közösségi házainkban, illetve a Meseházban és a Munkácsy Emlékházban dolgozik, a másik fele a központi épületben. Munkánkban meghatározó a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar, a Calandrella Kamarakórus, a Bartók Vegyeskar és a Chopin Kórus magas színvonalú zenei munkája és a Csaba Big Band törekvései. A Csaba néptáncegyüttes hagyományőrző tevékenysége kiváló, eredményességük, népszerűségük magáért beszél. A Nyíri Lajos Táncsport Egyesület az országos versenytánc élmezőnyének tagja, külön érték életükben, hogy a régi táncosok senior-klubbá szerveződtek, formációjuk mellett egyre több pár vesz részt korosztályos versenyeken, minősítéseken. A Csabai Színistúdió legújabb generációja is rendszeresen bizonyítja kivételes tehetségét.

A Köröstáji Művészeti Társaság illetve a Márvány Fotóműhely mind alkotó tevékenységével, mind kiállításaival meghatározó közössége intézményi munkánknak és a térség művészeti életének.

Szabadidős csoportjaink közül ki kell emelnünk a lencsési és a megyeri nyugdíjas klubok és a Meseház szlovák klubjának aktivitását, a Pálinka Klub és a lencsési kertbarátkör megalapozott szakmaiságát, a rejtvényfejtők országos eredményeit, a sakk-klub tehetséggondozó tevékenységét, illetve a Meseház fiatal népdalosainak és a lencsési Nefelejcs népdalkör tagjainak hagyományőrző törekvéseit. A Megyeri Kézműves Falu a tárgyalkotó művészetek, a népzenei és tánchagyományok és a kistelepülési közösségépítés új típusú műhelye.

A közéleti szerepvállalás túlmutat a szigorúan vett kulturális-közösségi szervező munkán, sokkal inkább a helyi társadalom általánosabban értelmezhető találkozási igényeinek próbál találkozási felületet biztosítani.  Ez a gyakorlatban olyan szervekkel, szervezetekkel történő együttműködést, partnerségi viszonyt feltételez, akiknek közönségkapcsolatai a saját működési területükön, lényegükből, ténykedésükből, speciális adottságaikból fakadóan behatároltak, de egy olyan nyitott közegben, mint amelyet az Agóra-program teremtett, ezek a kapcsolatok maguk is kinyílhattak, kiteljesedhettek. A Rendőrség, a Magyar Posta, a Katasztrófavédelem, a Vérellátó Állomás, a védőnői szolgálat, az Agrárgazdasági Kamara már „ránk talált”, nyíló társadalmi kapcsolataink egyre több ilyen lehetőség kiépítését jelentik, melyeknek különös hangsúlyt ad, hogy átgondolt stratégiával lényegében mindegyiküket saját tartalmi elemeinkhez is hozzákapcsolhatjuk. A közös események a partneri szálakat sokkal jobban erősítik, mint ha csak külön oldalú megállapodásokat kötnénk a szigorúan protokolláris kapcsolatok érdekében. Egyúttal ezek a közös események keresettségünket, ismertségünket, központi helyzetünket is megszilárdítják.

Ez az új „ágazat” eddig rejtett, vagy kevéssé ismert tartalomfejlesztési tematikákat jelent, ami színesíti, gazdagítja az általunk biztosított kulturális szolgáltatási palettát, és erősíti a helyi társadalmi potenciált.

  1. ÁTFOGÓ INTÉZMÉNYI PROJEKTEK

Munkácsy Kulturális Negyed

A Munkácsy Kulturális Negyed kialakítása a Modern Városok Program egyik kiemelt békéscsabai eleme, melyben intézményünk több vonatkozásban is érintett.

„A pincétől a padlásig” projektcímmel folyik a Munkácsy Emlékház és az Omaszta Park felújításának tervezése.  A turisztikai attrakció- és szolgáltatásfejlesztés témája Munkácsy Mihály életművének, és a XIX. század polgári és kisnemesi élet sajátosságainak bemutatása. Az Omaszta-park rehabilitációja során szintén a korabeli polgári környezet kel életre.

Emellett részt veszünk a projekt előkészítésében, az információs és vizuális platform kialakításában, a multimédiás feladatokban.

Kicsengetés!

Intézményünk 2010 óta végez iskolabarát szolgáltatásfejlesztési tevékenységet. A konstrukció célja a közoktatásban részt vevő gyerekek és tanulók óvodai nevelésének és iskolai tanórai, illetve tanórán kívüli, szabadidős nem formális és informális nevelésének támogatása, kulturális érzékenységet, kreativitást és egészségtudatosságot, egészséges életmód kialakítását fejlesztő szabadidős tevékenységek megvalósításával a nevelési-oktatási és kulturális intézmények hosszú távú együttműködésében, helyi és országos szinten.

A projekt során az egyes intézmények pedagógiai programjához illeszkedő heti és havi szakkörök, témanapok, témahetek, táborok, versenyek, vetélkedők valósítunk meg az iskolákban és a Kulturális Központ egyes intézményegységeiben. Ezáltal lehetőségünk nyílik továbbá intézményünk kínálatának bővítésére, az oktatási intézmények igényeinek és a kulturális szféra adottságainak, lehetőségeinek összehangolására.

A témában több ízben nyújtottunk már be pályázatot, s fenntartási kötelezettségeink teljesítésével lényegében folyamatossá tudtuk tenni a projekt működését.

Kreatív ipari tevékenység

Kreatív ipari tevékenységünkben központi szerepe van a multimédiának. Ennek egyik alapfeladata az intézmény-együttes működésének, a kereteiben megvalósult kulturális és közéleti eseményeknek, teljesítményeknek a dokumentálása. A másik feladat az új értékek teremtése, hangfelvételek, rövidfilmek, klipek készítése. További lehetőségeket látunk könyvek kiadásában, a népi tárgyalkotás termékeinek forgalmazásában és a produkciós menedzsment tevékenység kifejlesztésében.

Intelligens műhelyek

A Csabagyöngye Kulturális Központ különböző projektek keretében biztosítja, hogy minél több fiatal ismerhesse meg azokat a piacképes szakmai tevékenységeket, amelyek nemcsak a szabadidő eltöltésére alkalmasak, hanem a kreatív iparhoz köthető munkatapasztalat megszerzését is lehetővé teszik. Ennek érdekében a lakosság számára a kreatív ipar területeihez köthető bemutatónapokat, toborzásokat tartanak; illetve díjmentes képzésekkel, majd a műhelymunka feltételeinek megteremtésével, megfelelően kiképzett helyi szakemberek rendelkezésre állásával biztosítják az alkotómunkát. Mindez nemcsak a helyi kisközösségeket erősíti, de – bizonyos feltételek teljesülése esetén – a fenntarthatóságot is biztosítja. A műhelyprogram célja, hogy hosszabb távon olyan alkotóközösségek jöjjenek létre, melyek később önfenntartóvá képesek válni, illetve tagjai a megszerzett ismeretek segítségével könnyebben tudjanak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A projekt első közössége az M3 Kreatív Stúdió, mely hasonló rendszerben indult és működik már három éve.

  1. AZ INTÉZMÉNY EGYSÉGEI

CSABAGYÖNGYE KÖZPONT

Csabagyöngye központi intézményegység szervezete:

Igazgatás – irányítja, szervezi a teljes intézményegyüttes szakmai és háttértevékenységét.

Csabai Civilek Irodája – információs és szolgáltató iroda a civil szervezetek számára, feladata elsősorban a kulturális célú nonprofit tevékenységet folytató közösségek tevékenységének támogatása.

Diák– és Ifjúsági Iroda – információs és közösségi iroda az ifjúság számára, feladata a városban működő diákönkormányzatok és ifjúsági szervezetek tevékenységének segítése, a gyermek és ifjúsági korosztály számára információs és tanácsadó szolgáltatás.

Szervezési csoport – a központi intézményegység szervezési csoportjának elsősorban a város lakosságának közösségi, művelődési életének szervezése, nagyobb városi rendezvények lebonyolítása, közösségek működtetése a feladata.

Közönségkapcsolati csoport – a központi intézményegység információs pontja, a szakmai tevékenységet támogató szolgáltatás.

Üzemeltetési csoport – a központi intézményt és telephelyeit ellátó háttérszervezet, a szakmai tevékenységet kisegítő szolgáltatás.

Az épület alapterülete 6.100 m², mely magába foglal egy 700 fős multifunkciós termet, egy 400 fős hangversenytermet, valamint két rendezvénytermet (150 és 100 fősek). Emellett négy önálló kiállítótér, 13 foglalkoztató, illetve zöldtető, víz-menti terasz, étterem és kávézó szolgálja még közvetlenül a látogatók igényeit. A háttértevékenység helyszínei közt öltözők, irodák, műszaki terek, pinceraktár találhatóak. Az épületet teljes akadálymentesítettség és energiakímélő technológiák jellemzik.

Tevékenységi mutatók:

  • Átlagos éves látogatottság[2]: 180.000 látogató
  • Beltéri rendezvények száma: 397
  • Szabadtéri események: 55
  • Társasági alkalmak: 209
  • Közösségek száma: 55 csoport
  • Az épület energiaköltsége: 20 millió Ft
  • Költségvetése: 214 millió Ft
  • Létszáma: 3 magasabb vezető, 8 népművelő, 4 animátor, 4 gazdasági és ügyviteli alkalmazott, 3 takarító, 5 műszaki munkatárs

MEZŐMEGYERI ARANY JÁNOS MŰVELŐDÉSI HÁZ

Klasszikus falusi kultúrház, mely 1965 óta gondoskodik első sorban a Mezőmegyeren élők közösségi és kulturális programjairól, és közösségeiről. Kiemelt tevékenységi köre az organikus kultúra új formáinak művelése, illetve a kézműves falu támogatása.

200 fős nagyteremét, 3 foglalkoztató helyiség, egy büfé/előtér, egy melléképület és egy ápolt udvar egészíti ki.

Tevékenységi mutatók:

  • Átlagos éves látogatottság: 19.000 látogató
  • Rendezvények száma: 89
  • Társasági alkalmak: 17
  • Közösségek száma: 12 csoport
  • Az épület alapterülete: 641 m²
  • Az épület energiaköltsége: 1,7 millió Ft
  • Költségvetése: 8,5 millió Ft
  • Létszáma 2,5 fő (1 népművelő, 1 gondnok, félállású takarító)

MESEHÁZ

A Meseház közösségi ház és múzeumpedagógiai kiállítóhely. Központi helyszíne három örökségvédett, a 20. sz. elejéről származó népi építészeti épületből áll, benne 4 kiállító-terem, 6 foglalkoztató, 1 vendégszoba, szép udvarokkal. Állandó bemutatói: Schéner Mihály Kossuth-díjas képzőművész meseművészeti hagyatéka, Lenkefi Konrád bábművész emlékkiállítása, Ványai János népművész fazekasműhelye, és a napi tevékenységet is szolgáló archaizáló enteriőr.  Fő tevékenységi köre a kézművesség köré szerveződik, de kiemelt feladata a nemzetiségi közösségi élet szervezése, és a családokhoz, illetve az iskolai tevékenységek támogatásához köthető gyermekfoglalkoztatás. Az épületegyüttestől alig száz méterre található Molnár-ház Békéscsaba legrégibb álló lakóépülete, mely kiállítótérként és közösségi pihenőhelyként szolgál.

Tevékenységi mutatók:

  • Átlagos éves látogatottság: 19.000 látogató
  • Rendezvények száma: 213
  • Társasági alkalmak: 37
  • Közösségek száma:15
  • Az épület alapterülete: 350 m²
  • Az épület energiaköltsége: 1,6 millió Ft
  • Költségvetése: 12,7 millió Ft
  • Létszáma 3,5 fő (2 népművelő,  1 gondnok, fél állású takarító)

MUNKÁCSY EMLÉKHÁZ

Múzeumpedagógiai kiállítóhely, melyben 19. sz.-i korabeli polgári miliőbe illesztve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonát képező 21 eredeti Munkácsy-kép található. Az épület egy 1843-ban épült, ma már örökségvédett kisnemesi otthon cselédházzal, mely 1994-ben került felújításra. A látogatókat 3 fogadótér, 7 kiállító-terem, 2 foglalkoztató, 1 műterem szolgálja nagy udvarral, és egy 2000 m²-es védett parkkal.

Kiemelt feladata a település Munkácsy-hagyományainak megőrzése, valamint az ünnepek kultúrájának ápolása.

Tevékenységi mutatók:

  • Átlagos éves látogatottság: 10.000 látogató
  • Rendezvények száma: 69
  • Társasági alkalmak: 36
  • Közösségek száma: 3
  • Az épület alapterülete: 430 m²
  • Energiaköltség:1,6 millió Ft
  • Költségvetése: 12,7 millió Ft
  • Létszáma 3 fő (1 művészeti vezető, 2 kiállítás-vezető)

JAMINAI KÖZÖSSÉGI HÁZ

Kertvárosi közösségi ház, épült 2010-ben, a szociális városrehabilitáció segítségével tovább bővült 2014-ben. A 150 fős, két részre osztható nagyteremet 2 foglalkoztató, 2 iroda, egy közösségi konyha, és egy játszóeszközökkel felszerelt udvar egészíti ki. Feladata a kertvárosban élők művelődési, közösségi igényeinek kiszolgálása, lakóterületi közösségek működtetése, és az intézményegységben működő, civilszervezeteket koordináló Jamina Szövetség támogatása.

Tevékenységi mutatók:

  • Átlagos éves látogatottság: 25 ezer látogató
  • Rendezvények száma: 95
  • Társasági alkalmak: 11
  • Közösségek száma:11 kisközösség
  • Alapterülete: 386 m²
  • Energiaköltség: 0,8 millió Ft
  • Költségvetése: 5 millió Ft
  • Létszáma 2 fő (2 népművelő)

LENCSÉSI KÖZÖSSÉGI HÁZ

Lakótelepi közösségi ház, mely 1987-ben épült. 150 fős nagyterme mellett 3 foglalkoztató található az épületben. Működtetésben a közösségi házhoz nem kapcsolódó botanikai tanösvény és egy füves rendezvénytér övezi. Feladata elsősorban a Lencsési lakótelepen élők művelődési igényeinek kielégítése, közösségeinek gondozása, segítése. Kiemelt bázisa a város fotóművészeti életének.

Tevékenységi mutatók:

  • Átlagos éves látogatottság: 39 ezer látogató
  • Rendezvények száma: 201
  • Társasági alkalmak: 20
  • Közösségek száma: 9 csoport
  • Az épület alapterülete: 353 m²
  • Energiaköltsége: 1 millió Ft
  • Költségvetése: 18,5 millió Ft
  • Létszáma 3 fő (2 népművelő, 1 gondnok)

Az intézmény-együttes egyik alapító okiratban rögzített feladata a lakóterületi kulturális szolgáltatások biztosítása, így működésének lényegi jellemzője a központi épület és a kisházak szakmai viszonyrendszere.

Az Agóra-program egyik újszerű elvárása a kétirányú művelődési folyamatok beindítása volt, ami egyrészt a körzetben élők bevonzását és bevonását jelenti az új intézménybe, annak tevékenységeibe, másrészt az itt születő új tartalmak kihelyezését szorgalmazza a vonzáskörbe. Ennek a folyamatnak az integrált intézményen belüli alkalmazása tapasztalataink szerint több lehetőséget rejt magában, mint a „klasszikusnak mondható” központ/telephelyek modell. Itt az agóra kiáramlik, és befogad. Létezik valami pulzálás, valami folyamatos lüktetés közte és az elemek között, ami nem csupán egy kétirányú művelődési folyamatot jelent, hanem az intézményegységeket is megmozdítja egymás irányába. Ez az interaktivitás, mint fogalom az együttműködés mellett a többirányúság, illetve a kölcsönösség, a kölcsönös egymásra hatás, kölcsönhatás kifejezésekkel írható még körül. További jellemzői a közös célok, az erőforrás-megosztás, a közös felelősség.

 

[1] Látogatottságunk méréséhez a művelődési alkalmakat illetően a következő kategóriákat használjuk:

  1. Közösségi foglalkozások. Állandó tagságú közösségek foglalkozásai (klubok, szakkörök, képzések, műhelyek, előadássorozatok)
  2. Társasági alkalmak. Alkalmi társasági események, kiállítás-megnyitók, családi ünnepek, baráti összejövetelek – A 40-60 fő körüli (általában 20 és 120 fő közötti), egyszeri szervezésű programszerű események tartoznak ebbe a körbe.
  3. Rendezvények. Fesztiválnapok, konferencianapok, nagyrendezvények, előadóestek, szakkiállítások – az 50-75 fő feletti egyszeri, vagy nagyobb időszakonként ismétlődő, közösségek rendszeres munkájához nem köthető kulturális és/vagy közéleti események.
  4. Csoportos foglalkoztatás. Egyéb kulturális közösségi szolgáltatások – ide tartoznak a kézműves (játszóházi), múzeumpedagógiai, stb. egyszeri csoportos foglalkoztatások, témanapok, vetélkedők, tábornapok, tréningek.
  5. Üzleti alkalmak. Kereskedelmi célú találkozók, árubemutatók, termékvásárok, marketingesemények – nem kifejezetten a kultúra körébe tartozó, többnyire külső szervezetek által szervezett események.
  6. Egyéni szolgáltatások. Jellemzően információszolgáltatás, jegyárusítás, fénymásolás, internet-szolgáltatás, eszközbérlet, ajándéktárgy- és könyvértékesítés, tanácsadások, kiállítás-látogatók (a csoportos látogatókat, iskolai osztályokat is egyéni látogatóként tartjuk nyilván), és a nem programszerűen szervezett egyéb látogatók (újságolvasás, várakozás, egyéni intézménylátogatók, büfé, mosdó, stb.).

[2] Látogatottsági, gyakorisági és üzemeltetési mutatóként az elmúlt három teljes év (2013, 2014, 2015) átlagát adjuk meg.